Balatonmáriafürdő központjából Balatonberény felé indulva, a kanyar után alig kétszáz méterrel nyílik jobbra, a part irányában a Dohány utca, közvetlenül a Bagolyvár étterem szomszédságában, s vezet a házak között a Balatonba. A legkomolyabban értendő ez, hiszen az aszfaltos út, mikor elfogynak a házak kétoldalt, először egy földnyelvre vezet, szélesebb gyalogcsapással a hátán, majd végül csővázas pallósorban ér véget, vízbe nyúló vaslépcsővel. A földnyelv bal oldalán nyúlik el az a hosszú öböl, amit a környékbeliek kiásása után évtizedekig csónakkikötőnek gondoltak, s még ma is csak kevesen tudják röla, hogy valójában a Balaton-part vizét őrzi azzal, hogy az északról jövő hullámok idehordta iszapszemcséket magába gyűjti. Kotorják is ezért néhány évenként, de csak a száját, hol a nyílt vízhez csatlakozik, hiszen az iszap ott torlódik csak föl s alig jut már belőle az öböl belsőbb részeibe. Így alakult ki, sok év alatt, az a néhányszáz négyzetméteres, érintetlen, mocsaras vízivilág itt az öböl legbelsejében, mely jól látható otthont ad a máskülönben eldugottabb helyen élő állatoknak s növényeknek.

Képek nagyítása: jobb egérgomb, utána Kép megjelenítése