Reggel 6.55-kor indultunk Tihanyból, gyors legurulás után Balatonfüred felé vettük az irányt. Itt még nem volt nyitva a pecsételőállomás, amikor odaértünk, majd a következő helyen, Alsóörsön sem. A többi helyen, 8 óra után, már sikerrel jártunk, bár nem minden állomást találtunk meg könnyen, Fonyódon például nem sikerült rábukkannunk.

Badacsonytomajon pecsételtünk utoljára, mert mire Révfülöpre értünk (21 óra), már szinte teljesen ránksötétedett. Sajnos nem volt nálunk fejlámpa, sőt láthatósági mellény sem, a férjem biciklije pedig egy bukásban kissé megsérült, így Révfülöpön megkerestük a vasútállomást, hogy innen feladjuk a túrát. Sajnos (vagy inkább szerencsére!) a vonat csak 22.15-kor indult Aszófő felé, ahonnan még úgyis fel kellett mennünk Tihanyba.

Ekkor úgy határoztunk, hogy mégiscsak kerékpárral tesszük meg az utat. Dinamós világítással tekertük végig a maradék 20 km-t. Mivel ettől csak mi látszottunk, de látni nem valami jól láttunk, meg siettünk is, nem tudtunk a kerékpárúton menni, hanem a 71-est választottuk. Én nagyon féltem, mivel nem volt nálunk mellény, szinte teljes pánikban robogtunk végig az úton, nem töltöttük az időt a pecsételőállomások keresésével. Végül Aszófő után rákanyarodhattunk a Tihanyba vezető útra, amit nagyrészt felfelé tolva a bicajt tettünk meg. Végül tíz óra után szerencsésen megérkeztünk a szállásunkhoz.

Jövőre is indulni akarunk, s tanulva a mostani hibáinkból, sokkal jobban felkészülünk a túrára. Most egy hirtelen ötlet volt az indulás a Spirit-en, előtte én egyszer már részt vettem egy egynapos tekerésen a Balaton körül, de a férjemnek ez volt az első. Örömmel vettük, hogy az utolsó pecsétek hiánya nem befolyásolta az eredményünk elfogadását és felkerülhetünk a honlapra!

Köszönet a szervezésért!