Spirit of Balaton 2012

Évekig kerülgettük a Tour de Balaton rendezvényt, mint macska a forró kását, a rajtnál rendre tiszteletünket tettük, de csak idén szabadítottuk ki a dzsinnt a palackból és vágtunk neki az immáron Spirit of Balaton névre átkeresztelt kerékpáros fiesztának. 10 és 12 éves fiam társaságában már a kezdeteknél érezhető volt az emelkedett hangulat, nem versengésre, hanem egyfajta örömünnepre invitáltak a reggeli szikrázó napsütésben táncoló gráciák által életre keltett fanfárok (persze a földhözragadtak szerint ez csupán hallucináció volt).

Az első pecsétre várakozók Balatonmáriafürdőn

Made in Hungary

A Bánki család Spirit of Balaton-csapata: Károly, Boldizsár és Benjámin

Lelkiekben ugyan felkészültünk, de a felszerelésünk igencsak hiányosnak mutatkozott, a kulacstartó is az utolsó pillanatban került fel, egy kedves „sorstársunknak” köszönhetően. Cserébe átadtunk egy pecsételő füzetet, amit az illető felejtett el magával hozni a nagy izgalomban. Fifty-fifty, fair play módra. Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármesterének jótanácsát tettük tarisznyánkba a hamuban sült (gyakorlatilag szénné égett) pogácsa mellé: „ebben a forró hangulatban mindenkinek kötelező legalább kétszer megfürdenie a Balatonban”. Ahogy elindultunk (és az út során többször is tapasztaltuk) pár őrült velünk szembe jött, nekik is két kerékkel kevesebb van, gondoltuk, jövőre majd megjön az eszük és velünk tartanak.

Éppen hogy bemelegedtünk, tele energiával suhantunk el a keszthelyi állomásnál, ahol még hallottuk a „jól meggondoltátok ezt, fiúk?” aggódó szavakat, de a lendület hajtott tovább, mert csak a kerékpáros El Camino teljesítése lebegett a szemünk előtt. Szép lassan hozzászoktunk, hogy a balatoni bringakörút olyan, mint az élet: egyszer fent, egyszer lent, tele akadályokkal és meglepetésekkel.

Pecsételés Keszthelyen

Pecsételés a szigligeti Piroska büfében - bodzaszörp és langalló

A Szigligeti Vár

Szigligeten a Piroska büfé egy tuti kerékpáros pont, házi bodzaszörppel és langallóval, barátságos személyzettel. Az első nagyobb pihenőt Badacsonynál tartottuk. A Római úton számos kis pihenőhely található, mi a Márton borozóban kaptunk be egy méretes hagymás-zsíros kenyeret. A Badacsonyi Gőzössel egy ideig együtt haladtunk, majd útjaink szétváltak, és a gyönyörű Balaton-felvidék háborítatlan tájain folytattuk túránkat. Megnyugtató és feltöltő élmény volt a Balaton háta mögé bekukkantani, ahol mintha megállt volna az idő. Zánkán letértünk a jelzett útról, pedig nem a boldogság kék madarát kerestük, csak már patkómágnesként vonzottak a Balaton hűsítő hullámai. Másik maradandó élmény, hogy ugyanitt egy őzikét is láttunk, de hogy honnan került elő, azt még most sem tudom. Az utolsó fényképfelvételen egy katamarán fedélzetén próbálják gyermekeim az utat lerövidíteni, de mielőtt a rendezőség diszkvalifikálta volna őket, visszatértek a rendes kerékvágásba. A masinában ugyan lemerült az akkumulátor, így több fotó nem készült, de a srácokat tartós elemmel töltöttem fel, ők valamennyivel tovább bírták, és ha nem is a teljes távot, de a 150 km-es kiskört sikerült megtenni. Balatonakaliban fiatal lányok fogadtak a pecsételő állomásnál, Balatonudvariban a polgárőrség tartotta a frontot és kínálta az életet jelentő ásványvizet.

A Badacsonyi Gőzös

A Badacsonyi Zsíroskenyér

A katamarán elfoglalva!

Tihany lábához már elcsigázva érkeztünk és sajnos nem tettünk eleget az előzetes figyelmeztetésnek, hogy a hegyre toljuk fel a kerékpárt, mert a meredek emelkedő rengeteg erőt vesz ki az emberből, amire később még nagy szüksége lesz. Amit a rövidítéssel megnyertünk a vámon, azt az erőltetett menettel elvesztettük a réven, és átkelve Szántódra már érezhető volt, hogy a célig folyamatosan holtponton leszünk. Becsületből nem adtuk fel, visszafordulni pedig innen már nem érdemes :).

Pihenőket gyakrabban iktattuk be, Lellén pizza, Fonyódon fagyi volt a dopping, a két település között pedig a számunkra legszimpatikusabb boglári ellenőrzőponton pihentünk egy keveset. Az eredeti terv végül teljesült: baleset nélkül, sötétedés előtt szerencsésen megérkeztünk. Köszönettel tartozunk a nagy feltaláló Fetter Györgynek legújabb ötletéhez, a Spirit of Balaton megszervezéséért és mindenkinek, aki a lebonyolításában bármilyen szerepet játszott, okozva ezzel életre szóló élményt a résztvevőknek. Vigyázat, jövőre megint jövünk!!!

Bánki Károly