Akkor a harmadik évben én is megírnám a beszámolómat! Tavalyról jó lett volna írni, de az a hideg idő a szakadó esővel nagyon nem volt jó.

Nade az ezév, az nagyon jó volt! Egy hónappal az indulás előtt naponta néztem az Időkép előrejelzéseit (ez a legjobb előrejelző szerintem), hogy „A” napon milyen idő is lesz. Hát elszomorítottak az előrejelzések, de kihagyni az év legjobb amatőr balatoni bringás élményét kizárt! A szállást jóelőre lefoglaltuk Balatonmárián, egy elég jó helyen, a parttól 50 méterre.

Szülőket, meg hugit is hoztam (kabala 1), hadd élvezzék a Balatont meg a kiruccanást, előbbiek négy éve nem is voltak sehol.

Szóval idő nagyon jó, reggel minden becsomagol, ebik-os kormánytáska nem jött meg, így megint hátizsákba minden, kivéve a cerbonaszeleteket (üléstáska). Ezéven megfogadtam, hogy nem éhezek el, mert sajnos tavaly eléheztem. Nem nekem való a hideg idő, a meleg az nagyon jó! (Rövidnadrág, poló, szandál a legjobb összeállítás!!) Az esőkabátomat azért sem raktam be.

Reggel 7.45-kor indulás a balatonmáriafürdői indulópontra. Sok ismerős emberke volt.

8.00-ás idővel a pecsétkönyvben elindultam. Még hűvös az idő, de a 3 liter víz kicsit nyomja a hátam, de szerintem hamar el fog fogyni.

Semmi különös nincs az útban, Berényben a Bringatanyán kis beszélgetés az ottlévőkkel, majd indulás tovább. Újítottam kicsit a bringán, klipszes lett a pedál, meg is lett az eredménye! A keszthelyi elágazásban Berény felől van egy vasúti átjáró. Nem vettem ki a lábam s eldűltem, nyakamba a táska, szentségelés… Ez legyen a túra legnagyobb baja! Sérülés nincs.

Keszthelyig nagyon jó az út-idő csoport, csak egyet felejtettem el, a pecsételőállomások általam térképesített lapjait nem hoztam el, így csak azok a megállók maradnak, amiket fejből tudok. Így azt hittem, hogy a keszthelyi kimarad, de a parkolóba kijöttek a pecséttel. Pecsét került 8.56-kor.

Indulás Szigliget felé! Becehegyen eszembejutott az emelkedőn, hogy Zánkát miért kell elkerülni. Itt egy óriási élmény ért! Akivel tavaly körbetekertem a tavat, találkoztam vele! A Drégely Lajos bácsi és Lakatos Imre volt az, óriási élménycsere, Lajos bácsi mondja, hogy „Tudtam, hogy te vagy!”

Szigligetre érünk, már várnak minket, akkor pakolnak ki a büfések. Összegyültünk jópáran, a balatonedericsi bringaút kicsit rossz volt, mert belóg minden fa koronája, híd lezárva, előzni nem nagyon lehet. Szigligeti pecsét 9.56-kor, Lajos bácsival beszélgetés, hogy ki merre. Mondja, hogy „lehet, nem jönnek fel a Tördemic-Badacsony útra, mert nekik jobb lent a főúton”, én azt mondom, sok az őrült autós, jobb a békesség. A töremici pecsételőállomáson találkozunk, s mondja Imi, hogy inkább errejöttek, mert azért sok kocsi van.

Indulunk tovább, föl-le-föl-le, s odaérünk az első olyan elágazáshoz Badacsonyban, ahol visszafordulós jelleggel kell haladni, de az ott álló többség mondja, hogy egyenesen, szerintem meg nem, de velük tartok. Mondom, tavaly erre nem jártunk, s a tótól is távolodunk, ez nem jó, megállunk. Mondom, hogy Badacsonyban jöttünk félre, én megyek a fejem után. Kis idővel utolérnek.

Balatonrendesen az Iminek defektje van. Az úton megpihenő keréktársak közül egyiknek sincs javítókészlete (nekem se, de jövőre tuti berakok valamit). Elkezdik keresgetni a rendesi bringaboltot, én mondom, hogy majd találkozunk, én haladok. Révfülöpön óriási tömeg, mivel átúszás lesz. Ekkora tömeget még sosem láttam! Révfülöp 11.25!

Most jönnek a kemény részek, innentől kezdve Balatonszepezdtől végig a főúton, mert ha lemennék a kijelölt útra, akkor olyan meredek utak várnának, hogy sosem érnék fel. Zánkán előveszem az első flakon cukros vizet, mert a vízből már kicsit elegem van.

Balatonudvariban várnak a polgárőrök, persze pecsétre. Rendesek, mint mindig, megállítják a forgalmat, így gyorsan lehet folytatni az utat, sokan megállnak a boltnál. Örvényes után Aszófőn dudahangokra vagyok figyelmes, aztán megjelennek a Skoda-Lada oldtimer-ek, akik tavaly is voltak. Jófejek, dudálgatnak, ők is jól érzik magukat!

Tihany után a füredi bringaúton egy fa alatt ebéd, 30 perc pihi, majd indulás Füredre, elég jól haladok. Saját a tempó, így a legjobb.

Balatonfüred végénél egy magyarszürkemarha kolónia látható jobbra lent, elég szépek, nade tovább! Csopakon a strand mellett van egy kis csordogáló víz, ott sapka megint lemos hidegvízzel, kis ivás, majd go tovább.

Alsóörs 13.56. Balatonalmádinál megint elrontom! Egyszerűen a jobb felső sarka a Balatonnak nem megy! Csak megvan az út, eldugva a tábla. A leghátsó épület előtt kell elmenni balra, onnan meg már begurulok Balatonfüzfőre.

Balatonfüzfőn kis erdőjárás, Balatonkenese elején a kisboltban a bringaúton vízvétel (380 Ft két fél literes víz), egyik a kulacsba, másik fele a sapiba hűtésként. Mindeki röhög, hogy mit csinálok, de a büfés velem van, s azt mondja a többségnek, hogy „tovább tart”.

Irány Balatonakarattya. Ez még egy mumus a bringaúton, de most máshogy megyek, nem vagyok hajlandó lemenni, hogy majd fél órát toljam meredeken a bringát, hanem az Árpád utcán megyek végig s így is, úgy is a körforgónál lyukadok ki. Picit meredek, de pont jó a pihenésre. Kis idő még felfelé, kb. féluton járok a körforgó felé, mikor kicsit elkezd lejteni, így felállhatok a bringára, s gurulás megint. A lenti út nem ilyen, legközelebb is erre!

Szóval túl mindenen, irány Balatonvilágos! Pecsét előtt van egy lehetőség megint kis vízhez jutni, ahol megint sapeszmosás, hogy bírjam a meleget. A pecsételőállomás nincs messze, pecsét 15.46-kor.

Egész jó időt jöttem idáig, 7 óra 46 perc alatt egész jó táv. Begurulás Siófokra, itt bemegyek a pecsételőállomásra, 16.23-at írunk.

Innen már végig egyenes az út, elrontani nem lehet. Szépen egyenesen végig, közben eszegetem a cerbonát. Teljesen tele van a telelennivalóm az ízével, de mást nemigen tudok enni, energia meg kell, inkább az el nem éhezés. A hatodikat eszem, de kell is! Már 2 kis víz 580 Ft!

Zamárdiba 17.22-kor érkezek (2 db kis víz 780Ft). Balatonboglár és Fonyód közt elkészítették az utat, tavaly még egy-két helyen fel volt ásva, most kiváló. Még mindig alig látok olyan bringást, aki egy irányba jönne velem, mindenki szembe.

Fonyódot 19.57-kor hagyom el. Innentől kezdve 2 órán belül hozható Máriafürdő! Hajrá, igaz, erő híján vagyok már, de nem vészes!

Fonyód-Fenyves-Máriafürdő majdnem egybeépítve, alig lehet tudni, hol van az ember, de azt tudom, hogy mindjárt vége!

Máriafürdőn kicsit „beparázok”, mert tavaly koromsötétben mentem már itt, most meg világosban látom, hogy már Máriafürdön vagyok, de csaknem akarok elérni a csatornáig. Végre eljön a csatorna, kis balos, s akkor már tudom, hogy pár perc és megint itt a körforgó, ahol megkapom a zárópecsétet! 20.48-kor meg is kapom! (Balatonmáriafürdő majd 7 km hosszú község…)

Annyira nem fáradtam el, de azt megint levontam, hogy mivel a harmadik körbeketerésem már, az elsőnél nem esett, tavaly esett, ezéven nem, akkor jövőre megint esni fog….. A tavalyi azért emlékezetes, mert sokan velem együtt pulóverben indultak, mivel kicsit zord volt az idő, sőt sok helyen szakadt is, de a babonám velem volt (kabala 2), a hátsó sárvédőm...

Még annyit, hogy a saját időmöm javítottam 12 percet! Így 12 óra 48 perc alatt tekertem körbe, ebből bringán olyan 12 órát tölthettem. 6 liter vizet, 6 db cerbonaszeletet, egy csomag szeletelt kolbászt, 2 zsemlét, 2 liter cukrosvizet ittam meg. Este pedig a szokásos tésztamennyiséget fogyasztottam el!..

Jövőre ugyanitt!

Plaszkó Roland