Szóval 2019, újra SoB...
Három helyi (keresztúri) zsivány és egy berényi renegát alkotta a csapatot. Mivel egyik tagunknak este tíztől munkája lett volna, ezért reggel hétkor elindultunk. A leggyengébb láncszem én voltam, idén jó, ha tekertem 10 km-t. A többi csapattag vagy sportember, vagy gyakori kerékpározó volt...
Szóval nekivágtunk :) Berényben Zoliék épp kezdtek kipakolni és osztogatni a szappanokat. A 400 évesnél jött velünk szembe a SoB duplázós/triplázós hőse, Kintli Lajos... Keszthelyen az Apát úton kerültük a „politikai útlezárást”, Vonyarcon az ismerős hölgy köszöntött minket. Györökön cigiszünet, majd a számomra rendkívül unalmas szakasz Szigligetig.
Balatonberény pecsételőállomása a Tekergő,
ahol a résztvevők az éppen a Giricz Kálmánék által készített,
Spirit of Balaton logós ajándékszappanokból is kaphatnak
Keszthely pecsételőállomása az Energia téri Tourinform-iroda
A vonyarcvashegyi Tourinform-irodában Holzbauer Viktória várja a Spirit résztvevőit
A vonyarci QR-kód
Balatoni panoráma a mólóra és hajóállomásra a Tourinform-irodától
Innentől a 71-es út a Muskotály utcáig, aminek a végén nekem tolni kellett 20 métert. Istenem, az edzés hiánya... A borozónál nem volt QR-kód, de pecsételtünk. Első adandó alkalommal vissza a főútra, nem tévelyegtünk semerre. Az ábrahámhegyi kis kaptatót szintén a 71-es úton kerültük :) Mármint a rutinosabbja a csapatnak, mert akik előreszaladtak, bezon megmászták!
Szigligeti pecsételőállomásunk a TacoTruck
Önkiszolgáló pecsételés a badacsonyi Fortuna Borozóban
Révfülöpnél hosszabb pihenő (Kintli Lajos utolért minket!), majd jött Akali, ahol visszamentünk a főútra. Itt sokat agyaltunk, hogy menjünk-e lent, és kaptató legyen a vége, vagy vágjunk át a murváson Balatonudvari felé. Jobb volt fent menni! Sajnos a murvás út az évek alatt egyre rosszabb állapotba került.
Révfülöpi pecsételőállomásunk az On2Wheels,
világoszöld pólóban Rabatin László barátunk
Örvényesen a vendéglőnél áramszünet miatt kimaradt a betervezett ebéd, és éreztem, hogy lassan baj lesz, mert reggeli nélkül indultam útnak. Úgyhogy gyors hajtás Füredig, ahol a csapat egyik fele evett, a másik meg feltekert pecsételni. Én például feltekertem, majd zsemle, sajt, szalámi a hátizsákból :)
Gesztenyefasor... Kedvenc részem, és immár a korábban lezárt üdülőt nem kellett a minősíthetetlen úton kerülni. Almádiig hosszú kanyargós és unalmas szakasz, amit csak Alsóörs tört meg. Mondjuk innen Fűzfőig sem volt leányálom, kárpótlásként a régi bicajúton rövidítettünk. Fűzfőn újra hosszabb megállás, evett a csapat másik fele :D
A kenesei kaptató után lementünk a partra, ahol kisebb-nagyobb emelkedőket leküzdve megérkeztünk Világosra, Sas Tamáshoz. Kávé, sör, víz... Kinek mi :) A kávét ne hagyjátok ki!!!
Jó ez az alsó út, de sok helyen köves, murvás, szűk. A gyakori torlódások is jellemzőek, de bicajjal azért lehet a totyorgó autósokat kerülgetni.
Na! Ha van unalmasabb rész, mint innen Siófok, akkor szóljatok... Életünket eluntuk, mire az állomás előtti STOP táblánál végre átkeltünk a síneken, a víztornyot hátulról támadtuk meg. Itt már a csapat egy része egyrészt az alfelére, másrészt a combizmaira is panaszkodott :) Én a feleségem bicajával mentem, amit előző nap vettem elő, és nem volt rendesen hozzám állítva. Szóval a tenyerem sajgott kicsit...
Siófokot 18 óra után hagytuk el, Zamárdiban a pecsételés után eleve a Szent Istvánon indultunk tovább. Ott jeleztem az egyik résztvevőnek, hogy merre menjen. Nem fogadta meg a tanácsot :)
Zamárdi pecsételőállomása, a Tourinform-iroda előtt
Földvárt hanyagoltuk, be volt már zárva. A Süsünél gyors pecsét, aztán hajtás tovább, mert szorított az idő. Lellén egyik tag megmártózott. Érthető volt, hiszen már Keszthely magasságában levette az egyébként névre szóló sárga pólót, és eddigre szép piros színben pompázott a háta :)
Hunyadinál nem volt emelgetés, csak gyors pecsét. Fonyódon meg a berényi kolléga elment a büfébe enni, nem bírtuk kivárni, elindultunk. Irgalmatlan hajrával utolért minket, és este tízkor mind a négyen, sajgó seggel megérkeztünk Máriára :)
Ismét egy élménnyel gazdagabbak lettünk! Tirpák autóssal egyszer találkoztunk, mikor a 71-es úton ránk dudált és beintett, holott ő egy Yaris-szal volt, előtte meg az IFA, lazán elfért mellettünk... Füreden meg a gyalogosok vakok, ez tény!
Köszönjük a sok sütit, jólesett falatozgatni az állomásokon :)
És köszönöm Konkee 613, Wolfi 1216, Norbi 48, hogy ott voltatok!!!
.
|
