Spirit of Balaton 2019
Az úgy volt, hogy pénteken reggel eldöntöttem, ismét megyek. Gyors regisztráció, majd vártam a visszaigazolást, mivel határidőn kívül regisztráltam. Fél négykor jött a válasz, hogy oké! Gyorsan letöltöttem a dokumentumokat, majd elmentem kinyomtatni. A bolt négykor bezárt… Mit tegyek?.. Kérdezősködtem, hatkor vettem egy nyomtatót :-) Kinyomtattam, megnéztem a pecsételőállomások listáját, a változásokat memorizáltam. Gpx file-t letöltöttem. Villogókat felraktam, szendvicset csináltam, aludtam két órát és szombaton hajnali 0:10-kor nekiindultam a nemrég vázat cserélt új bringámmal, le Siófokra. Velence után reggeli, aztán a 7-esen fel Fehérvárra. Ott kezdett világosodni, 4 körül. 6-kor harangszóra Siófokra értem. Ott szembesültem vele, hogy a siófoki állomás 8-tól aktív. Akkor pihi, újból reggeli, kis útravaló, telefonnyomkodás, egyeztetés Zsoltival, aki szintén jött, igaz, autóval, és máshonnan indulva teljesíti a kört. 8-kor elsőként pecsételtem és az ellenkező irányba indultam, mint a többség. Nekem az fekszik jobban.
Siófokon reggel nyolckor - az Üllő-Siófok táv már teljesítve
Hibátlan rajt, az állomások előtt némi telefonos navigálás. Az állomások többsége ismert volt, pár változásnál a telefon segített ki. Jól haladtam, semmi műszaki gond nem volt. Pihenőkkel nem fárasztottam magam, csak a frissítések miatt álltam meg. Szigligetnél azt mondták, abból az irányból a siófoki állomástól első vagyok. Ez ösztönzött kicsit. Meleg volt, egy kulaccsal mentem, sok helyen töltöttem, víz, izo-tabletta, Mg-tablettával egyetemben. A főétkezés elmaradt, Zsoltival egyeztettem, mikor érem utol őket. Mikor azt gondoltam, közel lehetek hozzájuk, már kb. 20-30 km-rel elhagytam őket. Igy elmaradt a találkozás. Hajtottam tovább, sorra hagytam el az állomásokat. Tihanyban nem voltam fenn, nem is volt ott pecsételés sem. Flottul ment minden, nem fáradtam, nem volt mélypont, stabil haladás, kényelmesen. Tihany után éhes lettem, nem húztam volna ki Veszprémig, ott volt tervben 1 óra pihi és bőséges kaja. 2 taco, 1 Coronita és go tovább.
A keszthelyi parti sétányon
Nem sokkal a vége előtt egy pecsételőponton ismét rácsodálkoztak a tempómra, 16 óra körül majdnem a teljes kör megvolt. A Garmint folyamatosan töltenem kellett, az a hátizsákban volt a powerbankra dugva. Így vakon, érzésre mentem. Balatonszárszónál, a frissítőpontnál 1%-on volt a Garmin, egy idősebb kolléga kisegített egy kis árammal, azzal el tudtam menni Siófokig. Végigrongyoltunk a 71-esen, mutattam az utat, húztam neki a szelet. Ott elbúcsúztunk, én tankoltam, majd nekiindultam 19:20 körül a hazaútnak. Ott éreztem, kicsit fáradt vagyok.
Pecsételés a szárszói Süsü büfében
Az összes pecsétet megszereztem. Ez fontos célkitűzés volt. Végre a legkritikusabb balatonföldvári pecsét is megvolt, eddig 5-ig,de most, idén 6-ig volt aktív. A bringa nem lett rámigazítva tökéletesen, azt a bő 300 km már megmutatta. De nem álltam neki állítgatni. A seggem kicsit kidörzsölődött a helytelen nyeregbeállitás miatt, az elengedett kormányos tekeréseknél előrecsúsztam rajta. És a nyeregmagasság sem volt jó, a térdeim mintha jeleztek volna. Irány Fehérvár, addig lámpa nélkül, majd onnan lámpával. Le a 7-esen Dinnyésig, onnan a 71-esen Pestig. A frissitések már bonyolódtak. Nem volt akárhol akármi. Már azt sem tudtam, mit kívánnék. Fehérváron fél liter kakaó kihúzott a szarból, kicsit erőre kaptam. Lehűlt a levegő és én is visszahűltem, de most kezdett élet kerülni újra a testembe. A 71-esen kezdtek szívatni az akkus hátsó lámpáim. Amíg töltöttem az egyiket, addig a másik üzemelt, a szilikon harmadik meg folyamatosan tartotta a frontot, mert ugye az akkus nem csippan, amikor lemerül :-) Az elsővel is spóroltam, csak ott csináltam nappali fényt a sötétből, ahol kellett. Ahol nem, ott csak a helyzetjelző és az akkus tartalék első világított. A Garminnak is ki kellett húznia, bár elhasználtam az áramot a lámpák töltésére. Be kell szerezzek egy brutál non-stop hátsót akkuval.
Üllő -Siófok - teljes Balaton-kör - Siófok - Üllő: 472 km
Álmos voltam, fáradt voltam, már néha az út is elmosódott, a 6-oson nem az úton kellene bealudni éjszaka. Megálltam és egy betonelválasztó mögött ledöntöttem a paripát, és aludtam kb. fél-háromnegyed órát. Jobb lett, a térdeim viszont a pihenés után azonnal jelezték, hogy a nyeregmagasság nem jó. Nem volt veszélyes, újra a nyeregben ülve hamar elmúlt. Pesten az utolsó frissítés kóla-energiaital, azzal hazajöttem. A végét nem élveztem már, a meleg eléggé kiszívta az erőm. A bringa szuper, még állitanom kell rajta kicsit. Jövőre ismét tervezem, csak az időjárás is legyen kegyes.
Impozáns adatok: 476 km/19:19 h - This was harder then your usual effort.
Csíkok az aszfalton: hangtalan suhanás az éjszakában...
.
|